KOMÁR LÁSZLÓ

 

 

Megismerkedéseünk:

A Toldy Gimnáziumban volt egy bál, ahol a Scanpolo játszott és Komár Laci énekelt. Tudtam néhány angol dalt, odamentem hozzá, hogy énekelni szeretnék. Persze a sulitársaim be voltak már melegítve, hogy őrjöngeni kezdenek, ha kimegyek a színpadra. Méregetett - mint később kiderült -, inkább mint lány tetszettem neki, de engedett énekelni. Később elismerte, hogy jó hangom van, de én tetszettem igazán.

Ő volt az első fiúm, az első szerelem. Eljegyzett, feleségül szeretett volna venni, de feltette azt a kérdést, amit nem kellett volna: feleség akarok-e lenni, vagy énekesnő? Az utóbbit választottam. Ezért kaptam egy jó nagy taslit. Édesanyámat ezután már csak majdnem anyósomnak hívta, és azt hiszem sosem bocsájtja meg, hogy az egyetlen nő voltam, aki elhagyta.

Sztorink:

Szüleim operába jártak - „jó volt a kégli". Laci feljött hozzám, majd éppen... amikor meghallottuk a kulcs kattanását a zárban. Anyuék előbb hazajöttek. Laci összekapkodta ruháit és ugott is ki az ablakon - szerencsére magasföldszinten laktunk. Szerencsétlenségére két rendőr jött az ablak alatt. Nem volt könnyű kimagyarázni, de sikerült. Később anyunak is bevallottam az esetet.

Vélemény:

Nagyon aranyos hapsi volt, viharos szerelem volt a mienk. Úgy két évig tartott.


További képek:

       

 


FRENREISZ KÁROLY




 

Megismerkedésünk:

Már énekelgettem, amikor Bergendy Pista bevitt a rádióba, majd a TV-be is. Ott ismertem meg Sztevanovity Zoránt, az akkori Metro együttes énekesét és frontemberét. Közöltem vele: énekelni szeretnék! Azt mondta először érettségizzek le, még túl fiatal vagyok.Ezzel szemben meghallgatott és tetszett neki a hangom is. Az érettségi napján a Metro klubba mentem próbaéneklésre, ahol Frenreisz Karesz volt a basszusgitáros. Olyan pofátlanul nézegetett, hogy megkértem Zoránt, küldje ki, mert zavar az éneklésben. Hát így kezdődött... majd hat és fél éves kapcsolat, gyűrűs menyasszonyág lett belőle. Később együtt énekeltünk a Metro, az LGT, végül az általa alakított Skorpió zenekarban.

Sztorink:

Milyen fura a sors... ebben a kapcsolatban én szerettem volna babát, ő viszont mindkettőnk karrierjét féltette és ápolta. Így elhagytam és összejöttem Révész Sanyival, a későbbi - első - férjemmel. Karesz megtudta hogy hol lakunk; napokon át azzal bosszantott és sokkolt, hogy a házunk elé állította az autóját. Mindennap, amikor kiléptem a kapun, azt hittem ott vár. Persze, csak az autója volt ott.

Vélemény:

Azt hiszem, igazi egyéniség volt mind külsejében, s egyszersmind zenésznek is. Imádtam, a családjával együtt. Úgy gondolom, a legnépesebb és a legtöbb híres emberből álló família voltunk. A nagyszülők és a szülők Gundel utódok (a híres Gundel dinasztia), Karesz két bátyja Bujtor István és Latinovits Zoltán. Két a csodálatos színésznő, Ruttkay Éva és Tímár Éva, akik a sógornőim is voltak egyben.

További képek:


   



RÉVÉSZ SÁNDOR




 

Megismerkedésünk:

Közös koncert túrnéra indultunk, a Generál együttes, a Mini és én. Révész Sanyi volt a Generál szólóénekese. Hihetetlen egyéniség, a magas hangja utánozhatatlan volt, sőt a mai napig az. Imádták a lányok, tini bálvány volt és falta a csajokat.

Sztorink:

Abban az időben volt egy Abi nevű afgán agaram.  A tatabányai szabadtéri színpadon volt az első előadás. A kutyámmal benyitottunk az öltözőbe, ahol Révész Sanyika ült ölében egy kiscsajjal. A kutyám barátságosan rájuk ugrott, persze megijedtek. Sanyi üvöltő hangon próbálta volna kizavarni a kutyám, ellenben én mutattam az ajtó felé, hogy menjenek kifelé, merthogy azaz én öltözőm volt. S csak annyit mondtam,  hogy egy ilyen hülyegyerekkel nem lépek egy színpadra. Tehát vagy ő vagy én. Később bocsánatot kért és a bulit követően már egy autóval mentünk vissza Budapestre.

Vélemény:

Eszelős nagy szerelem volt, aztán házasság lett belőle. Meglepő, mivel piros taft ruhában voltam, jobbomon hatalmas piros masnival az afgán agaram. Két évig éltünk együtt. Amikor a Piramis együttes megalakult, mi szétváltunk. Talán túl fiatalok lehettünk, Sanyi húsz, én meg huszonöt.


További képek:



   

 

CSAPÓ GÁBOR

 

 
Megismerkedésünk:

Csapó Dudit látásból már ismertem, de Révész Sanyival való nászutamon a Normafánál lévő Olimpia Szállodában beszélgettünk először. Sanyi meg én a mézesheteinket töltöttük ott, Csapó pedig edzőtáborozott, a magyar vízilabda válogatottal a Montreali Olimpiára készültek. Tök jófej, értelmes, de a legmeglepőbb mondata az volt, mikor közölte, ha elválnék, ő szeretne a következő párom lenni, s jelezzem neki, hogy szabad vagyok. Egyikünk sem gondolta volna, hogy ez be fog következni.

Sztorink:

Abban az évben, mikor szétmentünk, közel kilenc hónapot voltam külföldön. Nem csoda hát, hogy alkalmi barátnői voltak. Természetesen beárulták, még ilyen távolság ellenére is - akkoriban Amerikában és Kuvaitban voltam. Édesanyám bedühödött és lecseréltette a lakásom zárát, Dudi állítólag odavitte a csajokat, mert volt pótkulcsa is.  Viszont az autómat elvitette az uszoda elől, s azzal járt. Érdekes, Dudi ezeket a dolgokat sosem említette.

Vélemény:

Hat évet éltem vele, igaz csak élettársi kapcsolatban. Mindketten abban az időben voltunk a legnagyobb sztárok, örökké utaztunk a nagyvilágban, rengeteg időt voltunk távol egymástól.


További képek:

    

 

BENEDEK LÁSZLÓ



Megismerkedésünk:

Születésnapomat éveken keresztül az első, Budapesten nyílt kínai étteremben tartottuk. Mindig iszonyú tömeg volt, tele hírességekkel és iszonyú finom kajákkal. Ide hozta el zenész barátja Benedek Lacit, aki fogtechnikusként dolgozott. Udvariasan beszélgettünk pár mondatban, de igazából nem tetszett meg. Az egyik legjobb barátnőmnek, CSBK-nak, annál inkább, akivel el is ment. Másnap elmesélte a történteket, majd hozzátette: még a szeretkezés közben is rólam beszélt. Laci barátjával videóra vette az egész szülinapot, azért, hogy átadhassa meglátogatott. Viszont csak később derült ki, hogy eltökélt szándéka az, hogy feleségül vegyen. Abban a periódusban előre szóltam minden férfi ismerősömnek, hogy soha többet nem óhajtok bármiféle férfi gatyát, ruhát a lakásomban látni! Laci ügyesen „nyomult" és néhány hét alatt becsempészte a holmiját és odaköltözött. Szüleim nagyon megszerették s a családjaink kedvelték egymást. Kilenc évet éltünk együtt és ebből a kapcsolatból egy igazi, életre szóló kincs született meg: Niki lányom. Érdekes, hogy egyszerű férfira vágytam - elegem volt a híres emberekből. Jól működött a kapcsolatunk egy ideig, azonban ő egy híres ember társa akart lenni, amibe később belefáradt, és ugyanazért váltunk el, amiért azelőtt összeházasodtunk.

Sztorink:

Akkor még nem volt mobiltelefon, mégis Laci naponta hívott fel, amikor Amerikában voltam; hat hétre utaztam el, néhány hónappal a megismerkedésünk után. Elutazásomkor rábíztam lakásomat és autómat. Bár édesanyám figyelmeztetett, hogy túl friss ez a kapcsolat és túl bátor vagyok, de megbíztam Laciban. Lacit majdnem kirúgták a kórházból, akkora lett a telefonszámla, mivel rengeteget fecsegtünk. Majd az egyik telefonhívás alkalmával közölte velem: megnősül. Átfutott az agyamon, hogy: „na, ez a hapsi is hozzám viszi a csajait, és nyílván az autómmal furikázza őket és még volt képe bejelenteni nekem, hogy megnősül." Aztán megkérdeztem tőle, kit is veszel el? Elakadt a szava  és mondta: hát ugyan ki mást, mint Téged! Majd hozzátette, hogy nevelőapám, Toncsi bácsi is ugyanezt kérdezte. Amikor megkérte tőle a kezemet, amire annyit mondott: Te meg vagy zavarodva!

További képek:




 MÁRTON CSABA


 
Megismerkedésünk:

Csabának két kedvenc magyar énekesnője volt: Cserháti Zsuzsa és Én. Az 1995-ös jubileumi koncertemre készültem a Budapesti Sportcsarnokban, amikor kaptam egy üzenetet az akkori ATV televízió vezetőségétől, hogy egyik műsorvezetőjük, Márton Csaba interjút szeretne készíteni velem. Időközben Csaba balesetet szenvedett és nem jött el a koncertre. Ellenben néhány héttel később ott volt egy margitszigeti bulimon. Megérdeklődte a menedzseremtől, hogy „szabad-e a pálya"? Aki a kérdést félreértette, s teniszpályára gondolt, merthogy a buli a margitszigeti sporttelepen volt. Másnap pár szál vörös rózsát kaptam, udvarolni nem igen tudott, az üzeneten is csak annyi állt: szeretem-e a rózsát? Aztán minden ment a maga útján: találkozgattunk, létrehoztuk a CINN TV-t a Zalatnay Stúdióval és közösen kezdtünk dolgozni. Mivel Csaba huszonkét évvel fiatalabb volt, mindenki meglepődött. Viszont a korkülönbségnek semmi köze nem volt a kapcsolatunkhoz. Nagy szerelem lett belőle, de nem miatta ment szét a házasságom. Az már akkor kihült volt, amikor megismertem őt. A sajtó csak akkor tudta meg, hogy összeházasodtunk Amerikában, amikor épp váltunk. Ennek azonban örültem, mert meg tudtam téveszteni a sajtót.

Sztorink:

A sok negatívum és rosszindulatú hírek ellenére igazi család voltunk. Nikit imádta, aki faternak szólította. Mindenben segítette a gyereknevelést, Nikit lányának tekintette. Ha kellett, hatkor kelt és vitte óvodába. Ha beteg volt, ápolta. Szavalni tanította, többet foglalkozott vele sokszor, mint én. Amikor két évre börtönbe vonultam, Csaba szerette volna magával vinni Nikit Amerikába, azonban apja vállalta a lányát.

Vélemény:

Humoros, jófej embernek tartottam, koránál sokkal idősebb és bölcsebb volt. Kilenc évig voltunk együtt, de az utolsó időben többet voltunk külön, mint együtt: ő Amerikában, én itthon.

További képek:





MAURICE GIBB    


 

Megismerkedésünk:

1967-ben a Nem várok Holnapig dallal megnyertük a Táncdalfesztivált. Az angol zsűritag - J. Ernest Halmai - különdíja egy kétéves londoni szerződés volt. Londonba utaztam és bekerültem az angol popzene világába. Egy lemezkiadóhoz kerültem a The Bee Gees együttessel. Majd bemutattak a zenekar egyik tagjának, Maurice Gibb-nek. Népszerű voltam, hiszen a számukra idegen kommunista világból jöttem, ezért is hívtak Red (vörös) Saroltának. Menedzsereink elhatározták, hogy összehoznak bennünket. Sikerült is. Nagyon jó barátok lettünk! Nem mondanám, hogy szerelem volt, de nagyon jó emberi és zenei kapcsolat lehetett volna belőle.

Sztorink:

Már a házassági szerződésről is szóesett és arról, hogy Sarolta Gibb-nek fognak hívni a popvilágban. Nekem hiányzott az otthonom, édesanyám és bármennyire nevetséges, én léptem vissza.

Vélemény:

Szerintem ez volt életem és karrierem fordulópontja, amit ma már nem tennék meg.

További képek:

   



BRIAN MAY      


 

Megismerkedésünk:

Egy életen át hálás leszek J. E. Halminak, brit menedzseremnek (sajnos már nincs köztünk), mert neki köszönhetem, hogy a pop világsztárjait megismertem, mint például a The Bee Geest, Mick Jaggert, Tom Jonest, Gina Lollobrigidát, Janis Joplint, Jimi Hendrixt és Brian Mayt. Igaz, Londonban mindenki tudta, hogy Maurice a vőlegényem, így Brian csak barátnak számított. Egy társaságba jártunk, a londoni Speakeasy club-ba, ami olyan volt, mint régen a Fészek klub, itthon. Sokat találkoztunk, tetszettünk egymásnak. Amikor a Queen Magyarországra jött a Népstadionban koncertezni, ismét összejöttünk. A koncert után az Angol Nagykövetségen együtt jelentünk meg és innentől kezdve együtt voltunk. Együtt ünnepeltük Freddie Mercury születésnapját a budapesti Hotel Intercontinentálban. Utána bármikor Budapestre jött, összejöttünk, kajálni jártunk, volt hogy nálam lakott. Lebuktam, mert egyik telefonhívásnál Csaba vette fel a kagylót és megkérdezte: "mit szeretnél a feleségemtől?" Egy időre megszakadt a kapcsolat. Megint én hibáztam és remélem még rendbe tudom hozni.

Sztorink:

A budapesti Kisstadionban adott egyik önálló koncertjén a színpad oldalára tetetett egy fotelt, hogy vigyázzon rám - ugyanis két nappal előtte műtöttek. Amikor a Kempinskyben tartott sajtófogadáson hátul „bújkáltam" és meg akartam szökni... fölállt és utánam kiabált, hogy: "Szini  nem mész sehová!" Nem is mentem. Nagyon édes volt tőle. Együtt buliztunk az egyik diszkóban, és egyszer csak Brian eltűnt. Fél óra múlva megjelent a portás, aki közölte hogy menjek ki a szálloda elé, mert elkérték a kocsikulcsomat és valaki vár az autóban: Brian volt az.

Vélemény:

Ne csodálkozzon senki, ha nem ismeri a Zalatnay Sarolta nevet, neki csak a magyar énekesnő, „Szini" vagyok.

További képek: